Apáczai Csere János

 

 

Bevezetés

 

Apáczai Csere János (Apáca, 1625. Június 10. – Kolozsvár, 1659. December 31.) filozófus-teológusként és nevelőként él az emberek emlékezetében. Kétségtelen, hogy munkássága ezen területeken kiterjedtebb, mint a természettudományok körében. Ám a kor, melyben élt még a teológusoké, a katolikus egyház befolyása az élet minden területén igen erős, és ez nem kedvez a haladó eszmék terjedésének. Az tanintézményekben a teológia, filozófia, retorika oktatásán van a hangsúly, matematikát, és főleg fizikát kevesen, és keveset oktatnak.

 

Apáczai azonban – már származásánál fogva is – fogékony volt a haladó eszmékre, tehetsége és szorgalma pedig átsegítette az előtte tornyosuló akadályokon. Noha rövid élete nagy részét külföldön töltötte, a magyarságért dolgozott, munkássága a magyar tudományos életre nagy hatást gyakorolt halála után is.

 

Fő műve, a Magyar Encyclopaedia természettudományos mű, szerzőjét mindenképp megilleti tehát a természettudós jelző. Az enciklopédia - műfaját tekintve - ismereteket és tudást tartalmaz és rendszerez, azaz szerzője a rendelkezésére álló információkat dolgozza fel, és teszi közzé.

 

Mivel az informatika meghatározása szerint pontosan ez a tevékenység, úgy gondolom Apáczai Csere János élete és munkássága méltó téma ezen dolgozat számára.

 

Kora

 

A XVII. század a változások kora. Forradalmak törnek ki, államformák változnak, új eszmék és tanok terjednek, a feudalista világrendet a kapitalista váltja fel. Európa nyugati része forrong, átalakul, míg a délkeleti rész a török megszállás miatt súlyos hátrányokat szenved, és véglegesen lemarad. Magyarország darabokra szakadva, félig megszállva – félig bekebelezve egyensúlyoz a két nagyhatalom között, miközben megpróbálja megőrizni állami voltát, és haladni a korral.

 

A világ történései:

 

1602

Megalakul a Holland Kelet-indiai Térsaság, amely rövid idő alattt hatalmas délkelet-ázsiai gyarmatbirodalmat hoz létre. Hollandia gazdasági virágzásával együtt jár a művészetek és tudomány felvirágzása is.

1609-1619

J. Kepler, II Rudolf császár udvari csillagásza megállapítja a bolygók mozgástörvényeit.

1613-1629

Bethlen Gábor Erdély fejedelme. Erdély aranykora.

1618

Kitör a harmincéves háború.

1628

William Harvey angol orvos közzéteszi felfedezését az emberi test vérkeringéséről.

1630-1648

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem.

1632

Galilei olasz természettudós közzéteszi Párbeszédek a két világrendszerről c. művét, amelyben védelmében veszi Kopernikusznak a római egyház által 1616-ban indexre tett tanítását.

1640

Jansenius, németalföldi katolikus teológus Augustinus c. posztumusz munkája elindítja a janzenizmus vallási mozgalmát, amely az egyház megreformálását tűzi ki célul. Legkiemelkedőbb képviselője a filozófus és matematikus Pascal.

1640-1649

Az angol polgári forradalom.

1648

A vesztfáliai békével véget ér a harmincéves háború.

1648-1660

II. Rákóczi György erdélyi fejedelem.

1658.

II. Rákóczi György beavatkozik a lengyel-svéd háborúba, mire a törökök közbelépnek, és végigpusztítják Erdélyt.

 

A világnézet gyökeresen megváltozik, a tudomány „matematizálódik”. A tudósok másképp fogtak hozzá a világ tanulmányozásához. A kritika és kételkedés megtanította az embereket megfigyeléseik értékelésére. A kor legnagyobb gondolkodója Descartes, az elemzést módszerének lényegévé tette.

 

 

 

Élete

 

Gyermekévek

 

Apáczai Csere János 1625-ben született Apácán. A falu apácakolostoráról kapta nevét. A szülőkről, a család származásáról és életkörülményeiről nem sokat tudunk. Apáczait nemes embernek tartották kortársai, de szegény sorsúnak. Ennek azonban ellentmond, hogy a család taníttatni volt képes gyermekeit. Nemcsak János végzett felsőbb iskolákat, hanem öccse Tamás is.

 

Apáca és a környéki falvak hovatartozása többször is vitatott volt, és lakói hol szabadoknak, hol jobbágyoknak számítottak. A jobbágyi sorba taszítás ellen a falvak lakossága mindig is hevesen tiltakozott, és ez a makacs ellenállás nagy hatással volt a gyermek Apáczaira is.

 

Erdélyi tanulmányok

 

Mivel szülőfalujában csak alsó fokú iskola működött, azonban középfokú tanulmányait már Kolozsvárott végezte. Itt tanára, Porcsalmi András tanácsára kezdett el természettudományokkal is foglalkozni, ami abban az időben még egyáltalán nem szerepelt a tananyagban. Kolozsvárott ismerkedett meg a puritánus eszmékkel és mozgalommal is.

 

A kolozsvári iskola elvégzése után a gyulafehérvári kollégiumba iratkozott be, és itt végzett teológusként. Az itt tanító külföldi tudósok közül Alsted szintén az enciklopédikus tudás híve volt, és a valóság átfogó megismerését tartotta a tudós feladatának.  Szintén nagy hatással volt Apáczaira Bisterfeld Henrik, aki szintén a természettudományi ismereteket birtoklásának hasznosságát hirdette, és fizikai kísérleteket végzett, és szintén puritán eszméket vallott.

 

 

 

 

Hollandia

 

Míg Európa többi része (Németország, Franciaország, Anglia, Spanyolország) háborúk és forradalmak terheit nyögi, addig Hollandia a polgári jólét szigete, Európa legfejlettebb állama. Itt valósul meg a legnagyobb gondolatszabadság. Sok haladó szellemű európai elme talál itt megfelelő életlehetőséget. Apáczai korában öt egyetem és kilenc főiskola működött itt. A természettudományos eszmék gyorsan előretörtek, a tudósok a kopernikuszi felfogást vallották, és Descartes eszméi is gyorsan terjedtek.

 

A harmincéves háború feldúlta a heidelbergi egyetemet Németországban, az erdélyi diákok így Hollandiába mentek tanulni, ahol megismerkedhettek a haladó tanokkal. Apáczai is itt folytatta tanulmányait: tanult a franekerai, a leydeni és az utrechti egyetemen is. A doktori címet 1651-ben a harderwijki egyetemen szerezte, melynek ő volt első doktora. Még ebben az évben nőül vette Aletta van der Maet-et.

1653. tavaszán visszatért Erdélybe, és haláláig ott munkálkodott. Haladó gondolkodásával, nézetei hangoztatásával számos haragost szerzett. Ennek ellenére munkakedve törtetlen maradt, mígnem 1659. telén tüdőbaj végzett vele.

 

Munkássága

 

Magyar Encyclkopaedia

 

Még tanulóévei alatt alkotta meg fő művét a Magyar Encyclkopaedia-t, mely 1655-ben jelent meg Hollandiában, Utrechtben. A mű nagyobb részt természettudományos, bölcseleti, matematikai kérdésekkel és a „csinálmányok” világával foglalkozik.

 

Mint ő maga is írja az előszóban, a munkát még Kolozsvárott kezdte meg. Az első nyolc fejezetet Hollandiában az utolsó hármat Erdélyben írta.

 

A tárgyalt tudományterületeken magyar szakkifejezéseket használ, noha ekkoriban a tudomány nyelve még a latin volt. Felismerte ugyanis, hogy az újkori társadalom alapkövetelménye az anyanyelvű tudományosság megteremtése.

 

„…az a nép, mely mindent idegen nyelvekből kölcsönöz, nagyon szerencsétlen, és az összes népek között legméltóbb a szánalomra.” 1

 

A mű témájában hangsúlyeltolódás mutatkozik az akkori gyakorlathoz képest, mivel jóval több oldalon foglalkozik matematikával és természettudományokkal, mint társadalomtudományokkal és teológiával. A kor haladó tudósainak művei alapján készült, szerzője nem törekedett eredetiségre az ismertetett eszmék tekintetében.

 

Az első fejezetben (I. A tudományok kezdetiről) Descartes ismeretelméletét és metafizikáját foglalja össze. A második és harmadik részben (II. A dolgoknak közönséges tekinteteikről és azoknak feltalálásokról, III. A dolgoknak egybeköttetett tekintetekről) a logika tételeit ismerteti. Ezután matematikai részek következnek: számtan (IV. A dolgoknak megszámlálásáról) és mértan (V. A mennyiségnek megméréséről). A további fejezetek: csillagászat (VI. Az égi dolgokról), természet világa (VII. Földi dolgokról), technika (VIII. A csinálmányokról), történelem (IX. Az ekkédig megtörtént dolgokról), egyéb társadalomtudományok (X. Az embernek magaviselséről), teológia (XI. Az Istenről és az ő dolgairól).

 

Mint látható, az enciklopédia széles tudományterületet ölel fel, polihisztori tudást feltételez. Ez abban a korban nem volt meglepő. A többi nagy gondolkodó (Descartes, Spinoza, Pascal) szintén ilyen széleskörű ismeretekkel rendelkeztek. Ez általános elvárás volt, és Apáczai tanítványaitól is ezt várta el.

 

„Ha fel akarod díszíteni elmédet, mely egyedül különbözteti meg az embert minden más élőlénytől, akkor meg kell tanulnod a tudományok teljes köréből mindent, amit csak a tudásra érdemesnek ítélsz.” 2

 

Korunkban éppen a számítástechnika és a kommunikáció rohamos fejlődése miatt gyakorlatilag korlátlan ismeretanyag áll a tanulni vágyók rendelkezésére, ezért okoz nehézséget egy-egy tudományágban kiemelkedőt alkotni. A XVII. században még nem az ismeretek elsajátítása, hanem az információk megszerzése ütközött nehézségekbe.

 

Apáczai enciklopédiája ezért igen fontos és hasznos mű volt korában. Rendszerbe foglalva továbbítja a kor leghaladóbb gondolatait, eszméit, a legmodernebb világmodellt. Rendezési elvében Descartes elveit követi, aki a tudományok összességét egy fához hasonlítja, melynek a metafizika a gyökere, törzse a fizika, és ágai az összes többi tudományok, legmagasabban az erkölcstannal. Az enciklopédia fejezetei pontosan követik ezt a gondolatsort.

 

A nevelésügyért

 

Apáczait tanulmányai elvégzése után Csulai György püspök hívta vissza Erdélybe. II. Rákóczi György fejedelem a gyulafehérvári kollégiumtanárának nevezte ki. Tanári székfoglaló beszédét 1653. November 11-én mondta el az iskola tanárai és tanulói előtt.

 

De studio sapientaie – A bölcsesség tanulásáról

 

Beszédében a hazai közállapotokkal is foglalkozik, a tudomány és filozófia szemszögéből vizsgálja a hazai elmaradottság okait, és felvázolja a tennivalókat. Ez a beszéd emígy egyenes folytatása az enciklopédia vonalának.

 

Az enciklopédikus tudás szükségességét hangsúlyozza, kijelenti, hogy magát a Bibliát sem lehet megérteni a természet ismerete nélkül. Dicsőíti a matematikát, mivel Isten a világot arányok szerint alkotta, a testek pedig mértani idomok. Ugyanígy dicsérte a fizikát is. Hazája elmaradottságának fő okát pedig a tudatlanságban látta. Mivel hallgatói között előkelőségek is lehettek, akik magukra vették a célzást, már első nyilvános fellépésével vihart kavart maga körül és haragosokat szerzett.

 

1655 februárjában meghalt Bisterfeld János tanszékvezető, és helyére Basirius Izsák került, aki igencsak konzervatív gondolkodású volt. Mivel a tanszék vezetése Apáczait illette volna, eleve ellentétek feszültek a két férfi között, ami nyilvános vitában robbant ki még abban az évben. A vitát – melyen a fejedelem is jelen volt – Basirius provokálta, de Apáczai felvette a kesztyűt és kiállt eszméi mellett, így elbocsátották állásából. Nem lett azonban teljesen kegyvesztett, a kolozsvári iskolába helyezték át.

Az iskolában nemrég tűzvész pusztított, és Apáczaira várt a feladat, hogy újra talpra állítsa az intézményt. Újabb beköszöntő beszédét 1656. November 20-án mondta el.

 

De summa scholarum necessitate - Az iskolák fölötte szükséges voltáról

 

Beszédében újfent bírálja azokat, kik a hagyományokhoz ragaszkodva nem vesznek tudomást a világ haladásáról. Mindenkit egyaránt felelőssé tesz hazája állapotáért, legyen az nemes vagy pap, tanító, jobbágy.

 

Szükségesnek ítéli az anyanyelvi alsóbb iskolákat a nép részére, és a felsőbb iskolákat a tehetségeseknek. A meglévők színvonalát is emelni kell, és az eddigi tárgyak mellé be kell vezetni a természettudományok oktatását is. Felveti az akadémiák szükségességét is. Erdélyben nem volt még ilyen intézmény, bár a világ műveltebb részein is még csak most voltak alakulóban ezek a tudós társaságok.

 

Ez a mű sokkal keményebb hangvételű, mint az előző, Kolozsváron mégsem kavart akkora vihart. A kurátorok részéről Apáczai állandó támogatást kapott munkájához. Rengeteget utazott az iskola újjáépítésének ügyében, a zord időjárási körülmények sem tántoríthatták el. Valószínűleg ez áshatta alá egészségét, és vezetett korai halálához.

 

Összefoglalás

 

Apáczai Csere János nem volt eredeti gondolkodó, nem alkotott önálló filozófiai rendszert, nincsenek találmányai. Munkássága mégis jelentős, mivel nagyban hozzájárult hazája tudományos életéhez. Nevelő volt, aki a magyarság általános műveltségi szintjét kívánta emelni, ehhez összegyűjtötte kora ismeretanyagát, és magyar nyelven tette közzé. Majd műve megjelenése után fáradhatatlanul tevékenykedett az oktatás felvirágoztatásáért.

Irodalomjegyzék

 

Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1977.

Magyarok a természettudomány és technika történetében. OMIKK, Bp. 1986. 16-17 p.

Fábián Ernő: Apáczai Csere János. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár 1975.

Engel Pál (szerk.): Világtörténelem évszámokban 1789-ig. Gondolat, Bp. 1982.

 

Idézetek forrása

 

1.      Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1977. 77 p.

2.      Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1977. 92 p.