Látom a világot, s érteni próbálom, rendszerezni, megértetni.

Tisztelettel és csodálattal töltenek el azok a képek , melyek bennem (belül - IN) valahogy FORMÁBA rendeződnek, s töredékekből egyre nagyobb egészet alkotnak. Szeretném, ha mások is megtapasztalhatnák azt, amit én. Tán jobb lenne a világ... (utópia :P)

Első ránézésre ronda egy szócska, össze-vissza ragozva, majdhogynem megnyomorítva. Így is érted, vagy boncoljam fel? Tekintsd meg, honnan is érkezett ez a szó ide! Most már érted, mi az, mit sugall? Szeretni a valóságot, mely most még a valóságunk, de romboljuk, s mesterséges környezetbe zárjuk magunkat helyette.

Kölcsönök ÉS hatások.

A környezetünk hat ránk, s mi hatunk a környezetünkre. Ezt mindenki tudja, persze, nem is erről szól ez a pár betű.

Azt tudod-e, hogy amit adsz, azt valamilyen formában vissza is kapod? Ha rombolsz, akkor majd te is romboltatsz. Ha elveszel, tőled is elvétetik. Tetteid HATÁSait nem tudod elkerülni.

Amit a természettől elveszel (étel, energia, víz), azt KÖLCSÖNbe veszed el, nem a tiéd. Régen könnyedén vissza is jutottak ezek a kölcsönvett "holmik" a helyükre. Manapság átalakítjuk, elzárjuk, beszennyezzük, s ezzel kifosztjuk még meg sem született utódainkat.

Pusztán azt szerettem volna valahogy előre bocsátani, hogy kevés olyan ága van a tudománynak, ahol a gyakorlatnak és elméletnek ily szoros lenne az összefonódása, ahol ennyire kézzelfogható, miről is beszélünk, még ha a szöveg maga eléggé elvontnak is tűnik néha. Elvégre elég, ha kilépsz a házad ajtaján, s sok jelenséget máris megtapasztalhatsz.